A Magyarország Kormánya által kormányrendeletekben kihirdetett veszélyhelyzet és korlátozások, mint például a kijárási korlátozás, nyitvatartási korlátozás jelentős hatással bírnak a gazdasági társaságok működésére. A korlátozások következtében a gazdaság lelassult, több gazdasági társaság financiális gondokkal küzd. Ennek nyomán gyakran felmerül a „vis maior” kifejezés, mely kifejezésre történő hivatkozás célja sok esetben a fizetési és teljesítési kötelezettség elhalasztása, elkerülése.
A szerződési jog alapelvi szinten rögzíti, hogy a megkötött szerződéseket teljesíteni kell („pacta sunt servanda”). Csak kivételesen és rendkívül szűk körben van lehetőség a szerződéses kötelezettségek alóli mentesülésre, azaz főszabályként a szerződéses jogviszonyban álló feleknek viselniük kell a változó körülmények okozta kockázatokat. Amennyiben a szerződésben vállalt kötelezettséget valamelyik szerződő fél nem teljesíti, úgy szerződésszegést követ el. A szerződéses jogviszonyra elsősorban a felek között létrejött szerződés rendelkezései az irányadók, így amennyiben az egyik fél nem tud szerződésszerűen teljesíteni, úgy először a szerződés rendelkezéseit, ezt követően pedig a háttérszabályt biztosító jogszabályokat, így legtöbb esetben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit szükséges megvizsgálni, továbbá figyelembe kell venni a bíróságok ítélkezési gyakorlatát is.
Amennyiben a szerződés mentesítési lehetőséget biztosít szerződésszegés esetére, úgy meg kell vizsgálni, hogy az alkalmazható-e az adott szituációra. Amennyiben a szerződés nem tartalmaz ilyen rendelkezést, vagy az nem az adott szerződésszegés alól mentesít, úgy továbbléphetünk a Ptk. szabályainak és a bírói gyakorlat vizsgálatára.
A Ptk. alapján, aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül azonban a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. A szerződésszegés körülményeit minden esetben egyedileg kell mérlegelni az adott tényállás kapcsán és meg kell vizsgálni mindhárom feltétel teljesülését.
Az ellenőrzési körön kívül eső tényállások egyik esete a fent említett vis maior kifejezés. Ennek fogalmát a jogszabályok nem definiálják. A bírói gyakorlat szerint a vis maior kifejezés természeti vagy emberi eredetű „ellenállhatatlan erőt” jelent, amely abszolút jellegű, tehát az emberek számára elérhető eszközökkel nem hárítható el. Bírói mérlegelés kérdése annak megítélése, hogy egy adott esemény vis maiornak minősül-e.
A bíróságok szigorúan vizsgálják a vis maior helyzetre való hivatkozást, még a 2008-as gazdasági világválságot sem fogadták el általánosságban vis maiornak. A bíróságok szerint ennek elismeréséhez ugyanis nemcsak olyan körülmény kell, amely kívül álló esemény és következményei a gazdasági versenyben résztvevő vállalkozásokat azonos mértékben és azonos módon sújtja, de további feltétel, hogy közvetlenül akadályozza az erre hivatkozót a szerződéses kötelezettségei teljesítésében. Azaz nem maga a koronavírus járvány lehet az elháríthatatlan ok, hanem az annak hatásaként jelentkező valamely esemény, mint például a teljesítés helyének hatósági lezárása, a működés hatósági tiltása. Tehát, vis maior helyzet csak akkor állapítható meg, ha annak alapvető akadályozó képessége van a szerződés teljesíthetőségére nézve.
A bírói gyakorlat szerint a vis maior a szerződések lehetetlenülését is okozhatja. Ez abban az esetben áll fenn, ha a szerződéses fél minden igyekezete ellenére nem képes teljesíteni. A lehetetlenülés a szerződés megszűnését eredményezi. Ebben az esetben a felek kötelesek elszámolni egymással: a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell téríteni. Ha a már teljesített pénzbeni szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeni szolgáltatás visszajár.
Természetesen lehetőségük van a feleknek a közöttük létrejött szerződést közös megegyezéssel módosítani is, melyben természetesen ügyvédi irodánk maximális segítséget nyújt.
Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy jelen tájékoztató nem minősül konkrét ügyben adott jogi tanácsadásnak, így kérjük, hogy amennyiben egy adott ügyben kérdése merülne fel, úgy azt írásban feltenni szíveskedjen.